Nos, akinek volt vagy van 12-13 éves leánykája, az biztosan tudja, hogy nem unalmas az élet :D
Arról már rég letettem, hogy kössek vagy horgoljak a gyerekeknek, mert az "nem divat"! Csak azért, hogy ott álljon a szekrényben, úgy gondolom nem érdemes, elfogadom azt a tényt, hogy nem szerethet mindenki kötött/horgolt cuccokban járni. Most viszont a leánykám állt elő azzal a kéréssel, hogy szeretne egy kötött bolerót magának. Igencsak határozott elképzelései voltak :) Én horgolni szerettem volna, de ő ragaszkodott a kötötthöz. Maradék fonalaimból is ő választotta ki a neki tetszőt. Így szombat reggel nekiálltam, estére kész voltam a téglalap részével. Majd másnap némi próba, egy kis kötögetés után megszületett a bolerója (csak fényképezés után vettem észre, hogy egy szálat elfelejtettem elvarrni :D, de azóta pótoltam).
És ekkor következett, amitől én hidegrázást szoktam kapni... "én nem ilyen lovat akartam" sztori... merthogy hátul nem nem elég hosszú (kifejezetten rövidet kért :D), meg hogy olyan "fürdőruhaszerű"... hát kérem, ember legyen a talpán, aki egy kamaszlány ízlésén, óhaján, sóhaján el tud igazodni...
Végülis azt mondta tetszik neki így is, és hogy hordani fogja... nekem mindenesetre tetszik :D
A maradék anyagból pedig tuniszi horgolással (mégiscsak horgol - széles vigyor) készül egy keskeny sál... mondjuk én ezt sem értem, hogy egy ennyire keskeny sálnak mi szerepe van... de ha neki így tetszik, ám legyen :)